Régi kendő, esküvői ruha, kedvenc kalap ... Hány gyönyörű dolog inspirálja a kreativitást! A színházi és a színésznővel, Lisovets Marina, költőnővel verseket olvasunk.
A dolgok válhatnak a divatgyűjtemény alapjául, sőt ösztönözhetik a költészetet is! Ma az új podcastunkban a dolgok varázslatáról beszélünk, és költést olvasunk a költőnővel, a színházi és a filmszínésznővel, a Liszt Alchemia képzés szerzőjével, Marina Lisovets-el!
Soha nem hallgattunk podcastokat korábban, és nem tudom, mi az? Ne felejtsd el kipróbálni, mert biztosan tetszeni fog ez a kényelmes formátum!
A podcast-ok különféle hosszúságú audio fájlok, amelyek tartalmukban nagyon hasonlóak a normál rádióállomáson történő adásokhoz. Kényelmes hallgatni útközben, kézimunka során és csak házimunkák során.
Bármely eszközön meghallgathatja a podcastokat:
alma
Yandex
Ne felejtsd el feliratkozni podcastjainkra - sok izgalmas és forró téma található a divat és a varrás világából, érdekes beszélgetőpartnerek és hírek várják Önt!
Azok számára, akik inkább nem hallgatnak, hanem olvasnak, készítettük a beszélgetés átiratát!
Marianna Makarova: Jó napot, barátok! Hallgatod a Burda Style magazin podcastját a divatról, stílusról és trendekről. Veled vagyok a Makarova Marianna főszerkesztője. És ma ismét vendégszereplőnk és filmszínésznőnk van, a „Hang-alkímia” képzés szerzője, és ami a legfontosabb, Marina Lisovets költő.
Marina Lisovets: Helló! Végtelen örülök, hogy újra veled lehetek!
MM: Legutóbb beszélgettünk Marina-val egy imázs létrehozásáról, hogy mennyire fontos különbözni, és milyen szerepet játszanak a különféle maszkok az életünkben. És egész idő alatt úgy éreztem, hogy Marina mint színésznő és költő valamiféle metafora vonzza. És egész idő alatt nemcsak szavakkal, hanem saját költői nyelvén akarta kifejezni. Olyan összekapcsolódott az életedben?
ML: Igen, összekapcsolva van, és a többi eredmény egyike. Úgy tűnik számomra, hogy a költő valaki más és a maszkom, másrészt a személyiség lényege, és itt nagyon nehéz. Itt még eltévedtem és nem tudom megmondani, mi az elsődleges ?!
MM: Tudod, számomra úgy tűnik, hogy a Burda magazin sok hallgatója és olvasója nagyon közel áll ahhoz a helyzethez, amelyet a költő megtapasztal - ez inspiráció! Amikor valami fentről ereszkedik feléd, és megérti, hogy valamit szeretne létrehozni, és létrehozni akar. Csináld magad!
ML: Nos, igen, megszállottak vagytok, és nem pihenhetsz addig, amíg be nem fejezed és megnyugodsz ... Azt hiszem! Igazad van.
MM: És mindenkinek megvan a saját lendülete ennek a folyamatnak. És az a kérdésem, hogy származhat-e versek valamilyen egyszerű dologból?
ML: Ó, igen, nagyon sok dolgom van a versekben! Természetesen az emberek inspirálnak, az utazások nagyon inspirálóak - új képek, aromák és ízek. De a dolgok valószínűleg legfontosabbak. A dolgoknak mindig van története. Minden dolog mögött az a személy áll, aki létrehozta. És természetesen a fantáziát végtelenül játsszák!
MM: Nos, már várunk verseket! (Nevet)
ML: És valószínűleg kalapokkal kezdtem, mert nagyon közeli, és a közösség, amely most ránk hallgat, divatos nők és azok, akik szeretnék magukat díszíteni! A kalap közel áll mindannyiunkhoz.
A kalapját úgy viselem, mint egy koronát.
Mert én vagyok az ő királynője!
Nem azt hiszem, hogy nincs trónja,
És talán vannak tartozások és problémák ...
De szabadságunk is van!
A következő éjszaka szintén a miénk.
A kalapjában számomra az időjárás szeszélye
Egyetlen csepp sem rettenetes ...
ML: A vers hosszú, tehát elolvastam neked a végét. Miért?
Végül is egyáltalán nem kalap.
Királyom, a kalapod csak ürügy
Végtelen szépség.
A fő szó kilégzése
És járj veled legközelebb.Mint ez!
00:03:35
MM: A valódi kalap szolgált prototípusként?
ML: Igen, egy szeretett ember valódi kalapja. Nagyon valódi. És nagyon gyakran megpróbáltam kipróbálni, és rájöttem, hogy ez a kalap ... vannak olyan sorok: "Ő - kétségtelenül!" De ez egyáltalán nem kalap. Ez csak az, hogy ha szeretsz egy embert, akkor minden hozzá kapcsolódó tulajdonságot - ugyanúgy szeretsz, és ragaszkodsz hozzájuk.
MM: Van például egy vers egy ruháról?
ML: Ó, igen! A ruha "Elválasztás" című versben jelenik meg. Nagyon szomorú.
Fehér ruhámat az álmokból elválasztom.
Végül is, ha a világon minden teljesen, én félbe!
Elkülönítés fehér tauntokban?
Nem tudja.
Kezdem kedvelni
Az ő leckéje.
ML: Igen, a ruha ugyanolyan - az esküvő, és a verset abban a pillanatban írták, amikor felbomlott azzal a személlyel, akivel összekapcsoltam az életem, és az esküvő nem történt meg. Őszintén szólva, minden versem konkrét emberekről és életük tényleges tulajdonságairól szól, amelyek inspiráltak.
MM: Számomra úgy tűnik, hogy sok nőnek vannak történetei, amelyek bizonyos dolgokkal kapcsolatosak. Talán hallgatóinknak ez az a tény, hogy szeretettel varrtak. Vagy egy adott eseményre sok dolog akkor válik, nem félek a talizmán szavától. Itt a színészi sorsodban, de tudom, hogy a színészek meglehetősen babonás emberek, valószínűleg vannak olyan varázslatos tárgyak is?
ML: A varázslatos tárgyak szerepszövegek, és ha a földre esnek, akkor üljön rá bármilyen pocsolya, és nem lehet más út! (Nevet) Ellenkező esetben félni fogunk a kudarctól. Bár ez természetesen nem függ a szövegektől vagy mástól. És attól függ, hogy mekkora a teheted és a hited: amit csinálsz, az az, amire az embereknek szükségük van.
Ami a rejtélyeket illeti, számomra úgy tűnik, hogy az abszolút varázslatos dolgok azok a varázsaink, amelyek szerencsét hoznak nekünk: gyűrűk, kulcsok, mindenkinek van valami más ... És nekem van egy versem: "Ideje megszerezni a kulcsot". ahol azt mondom egy embernek, hogy jó lenne, ha kulcsa van a házamhoz:
Ne eltűnjön! Folytassa a lengő pillanatot.
Kopogj, és belépsz a házba, maradj benne.
Dörzsölje meg templomát a fáradt könyvek gyökerei ellen,
Lélegzik. Itt az ideje, hogy megkapja a kulcsát!
00:06:20
ML: Olyan fátyolos üzenet volt: mondja meg már, és megadom neked a kulcsomat. És őszintén szólva, nagyon szeretem a verset, amelyet minden színésznőnek és Divának elköteleztem. Előbb vagy utóbb mindenkinek el kell hagynia a színpadot. Ezt hívják "A tél utolsó napja". És itt csak sok mindenről van szó.
A téli arcok ismét cseppfolyammal távolítják el a sminkjét.
Színpadi jelmez tele van lyukakkal, festett és összetört.
Túra befejeződött.
A kopott plakátok körül repültek.
A rohadt ruhával történő kulisszák mögött - a bánatos szertartás kudarca.
A függöny mögött köd esett
Lefedte a szomorú színpadot.
És a táj diadalma, megolvadt,
Agyag terjed ...
A káprázatos játék lassan maroknyi maradt.
De a Diva elrejtheti a már gyengülő haragot ...
A cikk a hirdetés után is folytatódik.ML: Ez nem az egész vers; darabokban ilyen vagyok. És nagyon szeretem a dolgokat vonalakba fonni, mert számomra úgy tűnik, hogy tükrözik az események lényegét. És nagyon jól tükrözik a hangulatot, tükrözik az ízét és teljesen egyedi légkört adnak.
MM: Előfordult már az életedben, hogy valami viccelődött veled, és valahogy megfordította az életed?
ML: Antik órák, amelyeket szerettem nézni a szüleim barátainak házában - ők antikgyűjtők. És ültem az óra előtt, teljesen elvarázsolva, mert hatalmas ingtal és néhány figurával voltak, és gyermekkoromban végtelenül tetszett. És akkor életem egy bizonyos pontján, emlékezve ezekre az órákra, hirtelen elkezdtem írni róluk.
Hatalmas ősi ing a mennyben
Ma gondatlanul ringatok ...
Zuhanyozott, ez változatlan volt
És ismét az ismeretlen csodák sorsának lábánál fogok állni.
Találkoznom kell mindazon szélén, ami nőtt, felépült,
És ne törik, élve élve,
Újra felismerve
Az univerzum lényege, mint integritása.
ML: Valójában a prototípus egy óra ...
MM: Marina, és ez váratlan kérdés lehet. Amikor a versek jönnek, van-e valamilyen különleges állapotban és valamilyen különleges módon? Vagy le tudja írni ezeket a sorokat olyan kényelmesen, otthon, kényelmes dolgaiba csomagolva? Vagy még mindig fel kell készülnie ennek az inspirációnak a megérkezésére, és valamilyen módon testre kell állítania magát?
00:09:17
ML: Mindig készen kell lenned! Azt mondanám, Maryana! Mivel nincs nálam kényelmes hangulat vagy pont, inkább mindig mozgásban vagyok. És ebben a mozgalomban, üldözve őket, jönnek. Még van egy ilyen versem:
Honnan származnak a versek?
Szívfájdalomtól.
Könnyekkel húzódnak le az arcon keresztül a lemezen:
Megfizethető önképzés és önhipnózis,
Egy kicsit még az agy és az akarat edzése.
ML: Ez igaz, mert nem kifejezetten készülök. A legszembetűnőbb és nevetséges pillanatban eljöhetnek és mondhatják: "Szóval, hagyja abba ezt itt, üljünk le és írjunk!" És ez így történik: lassan családként sétáltunk a Földközi-tenger mentén, és hirtelen hozzám érkezett a Theseusról szóló vers első sor, amikor teljesen nem vártam. Mire való? És hat hónap telt el, leültem és befejeztem. Ez valahogy megtörténik! Vagy így történik: sétáltunk Barcelona körül, és ötéves fiam hirtelen felhívta a figyelmet a lenyűgözően gyönyörű ajtókra, amelyek száma valóban végtelen. És itt született az „Ó, ajtó!” Kifejezés. És ez lett a koncertprogramom száma:
Mágikus határ
Olyan sok sors leválasztása
Nem leszünk jó tőle,
Kár, hogy ez a mi sorsunk!
ML: Úgy tűnik, hogy haladva, bekapcsolva és az inspiráció valahol elhozott ...
MM: Marina, nem titok, hogy elsősorban női közönségünk van, és ő annyira érzéki, hogy meglátja a világot. És a kreatív emberek folyamatosan lelkesen érzékelik mindazt, ami körül zajlik. És most végre megérkezett a tavasz. Hisszük ebben, hogy ő közeledik ehhez a csodálatos pillanathoz. Talán a beszélgetésünk végén elolvasta valamit, amelyet az év csodálatos ideje és a nőink szentelnek - oly kreatív, gyönyörű, csodálatos és ügyes?
ML: Én az Ön engedélyével mindenkinek elküldöm egy "Barcelona" nevű verset. A város, amely engem táplál, inspirál, és mint számomra úgy tűnik, ez a nő - Barcelona, aki végtelenül meg akarja érteni, megfontolni, meghódítani és szeretni. Nos, most mindent meg fog hallani. És azt szeretném, ha mindenki lenne egy kis Barcelona!
00:11:56
Csipke csipke mintás erkélyek
Az áttört lámpák szikrázik
Amikor dona Barcelona táncol
Az előtte lévő egész világ csendes és halványuló.
A vázlat grafikus. Pontos, ha ősz van
az ég alapul, a vászon szerelmesnek néz ki
És a réz szépséget hoz az égbe
Páratlan Barcelona hölgy.
Nincsenek részletek a díszítésében
Mindent mérsékelten, még elegáns, kifinomult is,
De a divat alig foglalkozik
Kiváló diva Barcelona.
Magával ragadó és szenvedélyes vakmerő
Mélység nélkül meg fogja adni magának
Amikor az éj titokzatosan okosan öltözött,
Táncos lesz Barcelonában.
A benne levő erények rejtett bennszülöttek
Az egyik ékszer a mész,
Mint egy nő, bármilyen barcelonai
Becsülettel és becsülettel felruházva.
Tehát hívd fel az árnyékot a parkokban
Olyan, mintha a kendő középkori stílusban fekszik,
De alig fedezze a meztelenségét
A modell akar - Barcelona.
Napsütés, mint egy labda a gyerekekben
Friss és imádnivaló hajnalban
Ő tisztaság és jótevő
Pretender és hazug - Barcelona!
Körben kedvezően fog kinézni
És az impulzus castanetny frakcióban fog megjelenni,
De ez a város Barcelona?
Inkább a legenda!
MM: Bravo, Marina! Azt hiszem, ezt a szót szeretném most nektek mondani.És hogy ezt a verset azoknak a nőknek szentelték, akik hallgatnak ránk és találkoznak a tavasszal, szeretnének alkotni és másképp lenni, és ez csodálatos! És veled voltam - Marianna Makarova, a Burda Style magazin főszerkesztője. És vendégünk egy csodálatos színházi és filmszínésznő volt, és ami a legérdekesebb, Marina Lisovets költő.
ML: Nagyon köszönöm! Minden nőnek azt szeretném, ha minden tavasszal ragyog, meleg, mint a nap, és természetesen szikra, túlcsordul, boldog és szeretett. Ez a legfontosabb!
MM: És azt hiszem, hogy továbbra is meghallgatja kiadásainkat, beleértve az ilyen szokatlanokat is, az összes platformon. Feliratkozás a Burda Style podcastra az Apple, a Google és a Yandex webhelyen. Zenére. Maradj velünk: Burda képes meglepni! Köszönöm Szia!
ML: Csodálatos tavaszt!
